Őszi DIY ötletek: 5 egyszerű, természetes alkotás a hideg hónapokra

Mielőtt elkezded: gyűjtögetés a természetben

Az őszi DIY egyik legszebb része a gyűjtögetés. Egy parkban, erdőszélen vagy fasor alatt rengeteg alapanyagot találsz. Néhány dolgot érdemes közben szem előtt tartani.

Mindig a már lehullott leveleket, terméseket, tobozokat gyűjtsd, ne tépj le semmit élő növényről. Védett területen, nemzeti parkban ne gyűjts, ott minden a természeté. Ha csipkebogyót vagy galagonyát vinnél haza, csak keveset szedj egy bokorról, mert a madarak télen ebből élnek.

Otthon a gyűjtött anyagot érdemes átválogatni. A tobozokat és makkokat egy tálcán, papíron hagyd néhány napig száradni, így ha bogár vagy pók bújt meg bennük, az kimászik. A tobozokat alacsony hőfokon, nagyjából 90 fokos sütőben fél óra alatt meg is tisztíthatod, ez a gyantát is megszilárdítja, és a pikkelyek szépen kinyílnak.

A leveleket préseld vagy tartósítsd, attól függően, mire szánod őket. Erről az egyes ötleteknél részletesen írok.

Csészés és tobozos madáretető

A madáretető az ősz legszívmelengetőbb DIY ötlete, hiszen nemcsak szép, hanem hasznos is. Amikor beköszönt a hideg és megjelennek az első fagyok, a madarak egyre nehezebben találnak élelmet. Egy jól feltöltött etető ilyenkor valóságos életmentő lehet a cinegéknek, verebeknek, csuszkáknak és rigóknak.

Két változatot mutatok: egy régi teáscsészéből készült függő etetőt és egy tobozos madárcsemegét. Mindkettőhöz ugyanazt a magos, zsiradékos keveréket használjuk.

Mire lesz szükséged?

• sótlan disznózsír vagy marhafaggyú, nagyjából 25 dkg
• fekete napraforgómag, nagyjából 30 dkg
• köles, 10 dkg
• zabpehely, 10 dkg
• sótlan, apróra tört dió vagy mogyoró, egy maréknyi
• egy régi teáscsésze csészealjjal (bolhapiacon, lomtárban könnyen találsz)
• erős, kétkomponensű ragasztó, ami kerámiára is jó
• néhány nagyobb, nyitott pikkelyű toboz
• erős, természetes kenderzsineg vagy juta madzag
• egy edény a zsiradék olvasztásához és egy nagyobb tál a keveréshez

A csészés etető elkészítése

1. Ragaszd a teáscsészét oldalra fektetve a csészealjhoz úgy, hogy a csésze fele kilógjon a csészealj szélén. Így egy kis fedett „kuckó” keletkezik, ahova a madár beleülhet, a csészealj pedig leszállópálya lesz.
2. Hagyd a ragasztót a csomagoláson megadott ideig teljesen megszilárdulni, legjobb egy egész éjszakára.
3. Köss erős zsineget a csésze fülére úgy, hogy a csésze egyensúlyban lógjon. Ha kell, egy második zsinórt a csészealj alá is átvezethetsz.
4. Olvaszd fel a zsiradékot alacsony hőfokon, éppen csak annyira, hogy folyós legyen.
5. A nagy tálban keverd össze a napraforgót, a kölest, a zabpelyhet és az aprított diót.
6. Öntsd a folyékony zsiradékot a magokra, és keverd alaposan össze, hogy minden szem bevonódjon. Egy rész zsiradékhoz nagyjából két rész magkeverék kell, a massza legyen sűrű, morzsalékos.
7. Kanalazd a langyos keveréket a csészébe, nyomkodd le, és hagyd hűvös helyen megszilárdulni.

A tobozos madárcsemege elkészítése

1. Köss egy hosszú zsineget a tobozok tetejére, a pikkelyek közé erősen rögzítve.
2. A maradék, még puha keveréket egy kanállal vagy késsel nyomkodd be a toboz pikkelyei közé.
3. Ha maradt még mag, görgesd meg benne a tobozt, hogy kívül is bevonja.
4. Tedd a tobozokat egy tálcára, és hagyd hűvös helyen megkeményedni.

Fontos tudnivalók a madáretetésről

A madáretetést az első tartós lehűléssel, fagyokkal érdemes elkezdeni, és ha egyszer elkezdted, folyamatosan érdemes folytatni egészen kora tavaszig. A madarak ugyanis hamar hozzászoknak az etetőhöz, és egy hirtelen elmaradó táplálékforrás a leghidegebb napokon nehéz helyzetbe hozhatja őket.

Soha ne adj nekik kenyeret, sós, fűszeres, sült ételt vagy maradékot. A kenyér nem táplálja őket, a sós ételek pedig kifejezetten ártalmasak. A legjobb választás a fekete napraforgó, mert magas a zsírtartalma és vékony a héja, így a kis madarak is könnyen feltörik.

A tobozokat és etetőket mindig természetes zsineggel akaszd fel. A boltban kapható hálós cinkegolyókat érdemes kerülni, illetve a hálót eltávolítani, mert a madarak lába beleakadhat.

Az etetőt olyan helyre tedd, ahol a madarak biztonságban vannak: lehetőleg bokor vagy fa közelében, ahova veszély esetén elbújhatnak, de ne olyan sűrű növényzet mellé, ahonnan egy macska észrevétlenül lecsaphat rájuk. Egy erkélyen, ablak előtt is kihelyezhető, ilyenkor az ablaküvegre ragasztott matricák segítenek abban, hogy a madarak ne repüljenek neki.

Tartsd tisztán az etetőt: a szennyezett, penészes eleséget rendszeresen távolítsd el. És ne feledkezz meg a vízről sem! Egy sekély tálka friss víz fagymentes napokon legalább olyan fontos, mint az élelem.

Illatos szárított narancsos füzér

A szárított narancsszeletek ablakon átszűrődő fényben úgy ragyognak, mint apró ólomüveg ablakok. Egy narancsos füzér nemcsak szép, hanem az illata is belengi az egész szobát. Ősztől egészen az ünnepekig dísze lehet az otthonodnak.

Mire lesz szükséged?

• 4-5 közepes narancs (vérnarancs vagy mandarin is szép változatosságot ad)
• éles kés és vágódeszka
• konyhai papírtörlő
• sütőpapír és sütőrács
• fahéjrudak, csillagánizs, néhány babérlevél
• kisebb tobozok vagy makkok
• juta vagy kenderzsineg
• vastagabb tű vagy vékony fúró

Elkészítés

1. Mosd meg alaposan a narancsokat, és töröld szárazra.
2. Vágd fel őket egyenletes, nagyjából fél centi vastag karikákra. Minél egyenletesebbek a szeletek, annál egyenletesebben száradnak.
3. Fektesd a szeleteket papírtörlőre, és egy másik papírtörlővel nyomkodd le őket óvatosan, hogy minél több levet felszívjon belőlük. Ez sokat gyorsít a száradáson.
4. Melegítsd elő a sütőt 80-90 fokra, légkeverés esetén alacsonyabbra.
5. Tedd a szeleteket egy rétegben sütőpapírral bélelt rácsra. A rács azért jobb a tepsinél, mert alulról is éri őket a meleg levegő.
6. Szárítsd őket nagyjából 3-4 órán keresztül, óránként megfordítva. A sütő ajtaját egy fakanállal kissé kitámaszthatod, hogy a pára távozni tudjon.
7. Akkor vannak kész, amikor a szeletek tapintásra szárazak, nem ragadnak, de még nem barnultak meg. Hagyd őket a rácson teljesen kihűlni.
8. A tűvel vagy egy vékony fúróval szúrj két kis lyukat minden szelet felső szélébe.
9. Fűzd fel a szeleteket a zsinegre, közéjük váltakozva fahéjrudakat, csillagánizst, babérleveleket és kis tobozokat kötve.
10. Akaszd fel ablakra, polcra, kandallópárkányra vagy egy ágra.

Természetes őszi koszorú vesszőből és termésekből

Az ajtóra akasztott koszorú már messziről jelzi, hogy egy szerető kéz által díszített otthonba érkezel. Az őszi koszorú ráadásul szinte teljesen természetes anyagokból elkészíthető, és minden darabja egyedi lesz, attól függően, mit találsz a sétáid során.

Mire lesz szükséged?

• koszorúalap: kész vesszőkoszorú, vagy friss fűzfa vessző, szőlővenyige
• vékony virágkötő drót
• metszőolló, csípőfogó
• őszi levelek (lásd lent a tartósítást)
• csipkebogyó ágak, galagonya, makk, toboz, gesztenye
• szárított hortenzia, levendula vagy szalmavirág
• egy szép gyapjú vagy vászonszalag a felakasztáshoz
• melegragasztó pisztoly (opcionális)

A levelek tartósítása

Ha a leveleket egyszerűen leszeded, néhány nap alatt összepöndörödnek és törékennyé válnak. A glicerines tartósítással azonban hajlékonyak és színesek maradnak.

1. Keverj össze egy rész glicerint két rész langyos vízzel egy lapos tálban.
2. Merítsd bele a frissen gyűjtött, ép leveleket úgy, hogy teljesen ellepje őket a folyadék. Egy kisebb tányérral lenyomhatod őket.
3. Hagyd őket 2-4 napig állni, amíg a levelek magukba szívják az oldatot.
4. Vedd ki őket, és papírtörlővel töröld szárazra.

A glicerin a gyógyszertárakban kapható. Az így tartósított levelek hetekig, akár hónapokig szépek maradnak.

Elkészítés

1. Ha magad fonod az alapot, a friss, hajlékony vesszőket hajlítsd körbe, és tekerd egymásra őket, amíg egy stabil, kerek alapot kapsz. A végeket dróttal rögzítsd.
2. Tervezd meg a koszorú elrendezését. Helyezd az anyagokat az asztalra a koszorú köré, és próbáld ki, hogyan mutatnak. Szép, ha nem fedi be teljesen az alapot, a természetes vessző is látszik.
3. Kezdd a legnagyobb elemekkel: a levelekből, ágakból készíts kisebb csokrokat, és dróttal rögzítsd őket az alapra, mindig ugyanabba az irányba haladva, hogy az előző csokor szára alá bújjon a következő.
4. Ezután jöhetnek a hangsúlyos elemek: a csipkebogyó ágak, a szárított hortenzia, a tobozok. A tobozokat a pikkelyek közé tekert dróttal lehet a legkönnyebben rögzíteni.
5. A legkisebb elemeket, a makkokat, gesztenyéket melegragasztóval ragaszthatod fel, vagy kihagyhatod őket, ha teljesen természetes koszorút szeretnél.
6. Végül kösd fel a szalagot a felakasztáshoz.

Préselt leveles üveglámpás

A befőttesüvegekből készült lámpások egyszerűek, olcsók, mégis hihetetlenül hangulatosak. Amikor a mécses fénye átszűrődik a préselt leveleken, az erezetük, a színük gyönyörűen kirajzolódik. Egy esős őszi estén ennél meghittebb fényt aligha találsz.

Mire lesz szükséged?

• üres, tiszta befőttesüvegek
• préselt őszi levelek (kisebb méretűek, hogy jól ráférjenek az üvegre)
• dekupázs ragasztó vagy átlátszóra száradó, vízbázisú kézműves ragasztó
• lapos ecset
• juta zsineg, csipkeszalag
• apró termések, kis tobozok a díszítéshez
• LED mécses

A levelek préselése

1. Gyűjts száraz időben kisebb, ép leveleket. Ha nedvesek, előbb hagyd őket megszáradni.
2. Tedd őket két nedvszívó papír, például csomagolópapír vagy szalvéta közé.
3. Rakd a papírt egy vastag, nehéz könyv lapjai közé, és pakolj a tetejére még néhány könyvet.
4. Hagyd őket egy-két hétig préselődni. Pár naponta ellenőrizheted, és ha a papír átnedvesedett, cseréld újra.

Elkészítés

1. Mosd ki és szárítsd meg alaposan az üveget. A címke maradványait meleg vízzel és egy kis olajjal könnyen leszedheted.
2. Kend be ecsettel egy kis területen az üveg külső oldalát dekupázs ragasztóval.
3. Helyezd rá a préselt levelet, és óvatosan simítsd le az ujjaddal vagy az ecsettel, középről kifelé haladva, hogy ne maradjon alatta buborék.
4. Folytasd a többi levéllel, ahogy a fantáziád diktálja. Szép lehet, ha körbefutnak az üvegen, de az is, ha csak néhány levél díszíti.
5. Amikor minden levél a helyén van, kend át az egész felületet egy vékony réteg ragasztóval. Ez lezárja és védi a leveleket.
6. Hagyd teljesen megszáradni, általában néhány óra alatt átlátszóvá válik.
7. Az üveg nyakára tekerj juta zsineget vagy csipkeszalagot, és köss rá egy kis tobozt vagy makkot.
8. Tegyél bele egy LED mécsest, és már kész is.

Levélnyomatos vászontáska

Az utolsó ötlet egyszerre alkotás és hasznos ajándék. A levelek erezete textilfestékkel gyönyörű, természetes mintákat ad, és minden nyomat egyedi lesz. Egy natúr vászontáska így egy kis őszi emlékké válik, amit a piacra, a könyvtárba vagy egy séta során is szívesen viszel magaddal.

Mire lesz szükséged?

• natúr pamut vászontáska (vagy konyharuha, párnahuzat, szalvéta)
• textilfesték néhány őszi színben: rozsdavörös, mustársárga, olívazöld, barna
• friss, hajlékony levelek, jól kidomborodó erezettel (juhar, tölgy, gesztenye, páfrány)
• lapos ecset vagy kis szivacshenger
• néhány lap papír vagy karton
• egy tiszta papírlap a nyomtatáshoz
• vasaló

Elkészítés

1. Ha a táska új, mosd ki és vasald ki, így a festék jobban megköt rajta.
2. Tegyél egy kartonlapot a táska belsejébe, hogy a festék ne üssön át a hátoldalra.
3. Tervezd meg a mintát. Rakd ki a leveleket a táskára, és próbáld ki, milyen elrendezés tetszik.
4. Fogd az első levelet, és az erezettel rendelkező, hátsó oldalát vékonyan kend be textilfestékkel. Ne vidd túlzásba a festéket, mert akkor elmosódik a minta.
5. Fordítsd meg a levelet, és helyezd a festékes oldalával lefelé a táskára.
6. Takard le egy tiszta papírlappal, és ujjaiddal vagy egy kis hengerrel nyomkodd végig alaposan, a szárától a széléig.
7. Óvatosan, a szárnál fogva emeld fel a levelet.
8. Ismételd meg a többi levéllel. Szép, ha több színt és többféle levelet is használsz, részben egymásra is fedhetnek.
9. Hagyd a festéket legalább egy napig száradni.
10. A festék fixálásához vasald át a mintát a festék csomagolásán leírt módon, általában fonákjáról vagy egy vékony anyagon keresztül, néhány percig.

Az őszi alkotás öröme

A kézzel készített tárgyakban van valami, amit egy boltban vásárolt dísz sosem adhat meg. Bennük van a séta, amikor a leveleket gyűjtötted, a délután, amit az asztal mellett töltöttél, és a pillanat, amikor elkészült és a helyére került. Az alkotás közben a figyelmed is lelassul, és csak arra koncentrál, ami éppen a kezed alatt formálódik.

Ha gyerekekkel készítitek ezeket a díszeket, az élmény még nagyobb. A madáretető töltése, a levelek préselése és a levélnyomatok készítése remek közös program, amely közben észrevétlenül sokat tanulnak a természetről: milyen fáról hullott a levél, milyen madarak járnak az etetőre, hogyan szárad a narancs.

És talán a legszebb az, hogy ezeknek a díszeknek a nagy része a szezon végén visszamehet a természetbe. A koszorú tobozai, termései, a lehullott levelek a komposztba kerülhetnek, a madáretető pedig egész télen dolgozik egy élő közösségért.